A Magyar Mozgás- és Táncterápiás Egyesület szakemberei által publikált, szakfolyóiratokban, tanulmánykötetekben megjelent szakmai írások a mozgás- és táncterápiáról: (nem teljes lista, 2019. augusztus.)

 

  1. Boros Edit, Kiss Tibor Cece (2019): Testbe zárt fájdalom. Pszichodinamikus mozgás- és táncterápia a tündérhegyi pszichoterápiás rendszerben. Pszichoterápia, 28. évf. 3. szám, 209-221.
  2. Bóta Ildikó (2008) Aki lélegzik, képes táncolni. 12-15. Pszichodráma Újság, 2008. tavasz. Különszám a mozgás és táncterápiáról. 12-15.
  3. Bóta Ildikó (2017): A Bowen technika a babák és gyerekek szemszögéből (kivonat) Gyógyhírek, Heim Pál Gyerekkórház Gyógyászati Lapjának 2017/2018 különszáma, Anyatej Magazin XIV. 63
  4. Bóta Ildikó (2018): Munkacsoportunkról; A segítő szakma dilemmái; Ármin esete -Fontosak az érzelmi visszajelzések; Gréta esete – Két szakember „mérhetetlen”sikere; Lilla esete – A terapeuta a családi rendszer részévé válik; Reni esete- össztánc egy gyerek körül. In: Esettár, Szakemberek a szülőkkel; szerkesztette Dr.Borbély Sjoukje. Budapesti Korai Fejlesztő Köpont.2018 4-7; 8-10; 13-19; 17-20; 20-24.
  5. Campos Jiménez Anna (2008): A test valósága és a fantázia tere a pszichodinamikus mozgás- és táncterápiában. A test valósága és a fantázia tere a pszichodinamikus mozgás- és táncterápiában. Pszichoterápia évfolyam 6. szám; 379-384 o.
  6. Campos Jiménez Anna (2013): Látok, látnak, nem látnak. Tekintet a szó helyén (Közôs panel Adrigán Erzsébettel: Tekintet a szó helyén) Lélekelemzés évfolyam 1. szám
  7. Campos Jiménez Anna (2016): Szenzomotoros és kapcsolati élmények összefonódása a korai lelki fejlődésben. Billenések. Tanulmányok a dinamikus szenzoros integrációs terápia köréből. Szerk: Szvatkó Anna. 63-104.
  8. Endresz Hajna (2008): Ami mozog, az él és fejlődik – mozgás- és táncterápia kiskamaszokkal. In: Serdülő- és gyermekpszichoterápia 2008/3.
  9. Horváth Zsuzsanna (2016): Egy pszichodinamikus mozgás- és táncterápiás alkalom bemutatása halmozottan fogyatékos mozgáskorlátozott fiatalokkal. Gyógypedagógiai Szemle. 2016 – XLIV. évfolyam, 2, 138-142. Budapest.
  10. Horváth Zsuzsanna (2015) A tér mint terápiás erő a mozgás- és táncterápiában. Konferenciakötet. Térátlépések – Antropológiai Konferencia. Veszprém, 2015. március 26.
  11. Horváth Zsuzsanna, Novák Géza Máté (2014): Az épség és alternatívái – Testtudati fókuszok terápiás és színházpedagógiai kontextusokban. Iskolakultúra Folyóirat. július-augusztus. 69-79.
  12. Jarovinszkij Vera, Kiss Tibor Cece (2016): Mozgás és tánc terápiás alkalmazása gyerekeknél. Szvatkó Anna (szerk.): Billenések. Tanulmányok a dinamikus szenzoros integrációs terápia köréből. Budapest, Oriold és tsai. 225-262. o.
  13. Incze Adrienne (2008) A testtudati munka mint a testi kreativitás mozgósítója. Pszichodráma Újság, 2008. tavasz. Különszám a mozgás és táncterápiáról. 40-47.
  14. Incze, Adrienne MD: Psychodynamic Movement and Dance Therapy (PMDT) in Hungary előadás.American Dance Therapy Association 51st Annual Conference October 20 – 23, 2016 Bethesda, Maryland ReGeneration: Moving Pathways to Integration pp: 290-494. 
  15. Incze Adrienne, Szili Katalin, Vermes Katalin: Pszichodinamikus mozgás- és táncterápia
    In: Novák, Géza Máté (szerk.)  Részvétel és együttműködés a művészetpedagógiában. Fókuszban: a dráma és színházpedagógia. Budapest, Magyarország: ELTE BGGYK (2019) pp: 277. MTMT azonosító: 30922761, online: URL: http://mpk.elte.hu/download/MPK_2019_konferencia_kotet.pdf ISBN: 978-963-7155-87-1
  16. Kiss Tibor Cece (2008): Acting out a táncterápiában. Pszichoterápia, 17. évf. 4. szám, 250-258. o.
  17. Kiss Tibor Cece (2002): A szenzoros integrációs terápia és holisztikus kiterjesztése, a holisztikus szenzoros balansz. Tudomány és Lélek, 5. évf., 6. szám, 2002. május, pp. 72-97.
  18. Kiss Tibor Cece, Varga Izabella (2007): Beállítódások, tudati állapotok az integrált kifejezés- és táncterápiában, Előadás a Magyar Hipnózis Egyesület 2007-es konferenciáján. Hipno-Info LXX. A Magyar Hipnózis Egyesület tájékoztató kiadványa, 2007. szeptember, 17. évf. 3. szám, 75-92.
  19. Korbai H. (2019): Testtudati technikák különböző alkalmazott területeken – A terapeuták testi tudatosságának, kapcsolati kompetenciáinak és a terápiás hatékonyságnak az összefüggései. Doktori disszertáció. Kézirat.
  20. Korbai, H., Hoppál, D., Vermes, K., Ehmann, B. (2019): Body-Mind Approaches in Therapeutic and other Helping Relationships – Experiences of a Training Program. Alkalmazott pszichológia, 19(3): 119–134.
  21. Korbai, H., Ehmann, B. (2020): A terapeuták által gyakorolt aktív és passzív testtudati technikák és a megtapasztalt testi érzetek összefüggései a terápiás kapcsolatban. Pszichoterápia, 29. évfolyam, 2. szám: 102-113.
  22. Merényi Márta (2004). Mozgás- és táncterápia. Pszichoterápia, 13:1, 4-15, http://www.mentalport.hu/a-folyoirat/korabbi-szamok/xiii-evfolyam/2004-februar/merenyi-marta-mozgas-es-tancterapia/
  23. Merényi Márta (2007): Tudatállapotok jelentősége a pszichodinamikus mozgás- és táncterápiában. Pszichoterápia, 16:4, 2007. augusztus, 235-240., MentalPort Kft.
  24. Merényi Márta (2008): A mozgás- és táncterápiák helye a pszichoterápiák között. A pszichodinamikus mozgás- és táncterápia test-megközelítése. Pszichodráma Újság, 2008. tavasz. Különszám a mozgás és táncterápiáról. 59-67.
  25. Merényi Márta (2010): Az instrukciók születése a pszichodinamikus mozgás- és táncterápiában. Pszichoterápia, évfolyam, 2. szám. 2010. április.
  26. Merényi Márta (2019): A testtudat lehetőségei az analitikus pszichoterápiában. Lélekelemzés, 14:2  232-247 o.
  27. Mészár Zsófia, Nagy Orsolya, Rajnoha Szilvia (2021). A testtel való munka jelentősége járvány idején – a pszichodinamikus mozgás- és táncterápia adaptációs lehetőségei a vírushelyzetben. Pszichoterápia 30. évfolyam 1. szám 49-53. oldal
  28. Mouchtar Lucia (2008): Áttételi és viszontáttételi jelenségek a pszichodinamikus mozgás- és táncterápiában. Pszichodráma Újság, 2008. tavasz. Különszám a mozgás és táncterápiáról.68-72.
  29. Nagy Márton (2008): A mpzgás-táncterápia a tudattalan anyanyelve. Pszichodráma Újság, 2008. tavasz. Különszám a mozgás és táncterápiáról. 73-80.
  30. Páll Orsolya Emese, Kiss Tibor Cece (2011): Az integrált kifejezés- és táncterápiáról. Családterápiás hírmondó 2011/1-2. 79-89
  31. Salz Gabriella, Szili Katalin (2016): Lebegés, mint módszer – testet öltött létmód a trauma túlélésére. Pszichoterápia folyóirat, 25. évfolyam, 3. szám, 2016. augusztus
  32. Salz Gabriella (2016): Body – image – recovery, The effect of therapeutic methods working with more modalities on body image change and trauma recovery, Psychiatria Hungarica, 2016, 31 (4):338-347.
  33. Stang Tünde: Kapcsolati Munka a mozgás- és táncterápiában. Pszichodráma Újság, 20. szám. 81-85.
  34. Szili Katalin (2008): Csoportdinamika a pszichodinamikus mozgás- és táncterápiában. Pszichodráma Újság, 2008. tavasz. Különszám a mozgás és táncterápiáról. 86-92.
  35. Szili Katalin (2010): Az érzet sorsa. Doktori disszertáció. Pécsi Tudományegyetem, Pszichológia Doktori Iskola, Elméleti Pszichoanalízis Program.
  36. Szili Katalin: A szenzualitás útjai. Lélekelemzés. 2010. 5/1: 55-70.
  37. Toronyai Gábor (2010): Szeretet-szövevény – szexualitás, barátság és tiszta szeretet a pszichodinamikus mozgás- és táncterápiás csoportban. Thalassa (21) 2010, 3: 51-88.
  38. Vad Göngyi (2008): Együtt-érzés: táncterápiás lehetőségek az áttételi jelenségek kezelésében. Pszichodráma Újság, 2008. tavasz. Különszám a mozgás és táncterápiáról.93-98.
  39. Varga Izabella, Kiss Tibor Cece (2007): Kreatív mozgásos terápiák egyetemi csoportokban: csoportdinamika, a nonverbális megközelítés jellegzetes élménymintázatai. Személyiséglélektantól az egészségpszichológiáig, Tanulmánygyűjtemény Kulcsár Zsuzsanna tiszteletére. Trefort Kiadó, Budapest.
  40. Varga Izabella (2007): Sérülékenység az integrált kifejezés- és táncterápia megközelítésében, Magyar Pszichodráma Egyesület folyóiratának Különkiadása. Pszichodráma Újság, 20. szám.99-114.
  41. Katalin Vermes (2017): Whose body? The phenomenology of somatic group dynamics. In: Pragmatism Today. The Journal of the Central-European Pragmatist Forum.  Volume 9. Issue 1. Summer. http://www.pragmatismtoday.eu/summer2018/Whose-body-The-phenomenology-of-somatic-groupdynamics-Katalin-Vermes.pdf
  42. Katalin Vermes (2017): ‘Intersensory and intersubjective attunement: Philosophical approach to a central element of dance movement psychotherapy’ 42. In: Expressive Therapies. Volume 3. Major Themes in Mental Health. Nicholas Mazza, Routledge, 39-50.
  43. Katalin Vermes (2017): Insides and outsides. Interdisciplinary perspectives on animate nature, Body, Movement and Dance in Psychotherapy, 04 (12) 295-299. http://dx.doi.org/10.1080/17432979.2017.1347106
  44. Vermes Katalin (2016): A testi kifejezés rétegei: fenomenológiai és pszichoanalitikus reflexiók. Kellék. Filozófiai Folyóirat. Pszichoanalízis és filozófia 55. szám 195-216.old. Kolozsvár. https://dbh.nsd.uib.no/publiseringskanaler/erihplus/periodical/info.action;jsessionid=I09ynrc90RVy2sVzAoccU0Ft.undefined?id=483190
  45. Vermes Katalin (2016): A „közös érzék”: multimodalitás és interszubjektivitás filozófiai összefüggése. In: Billenések. Tanulmányok a dinamikus szenzoros integrációs terápia köréből. Szerk: Szvatkó Anna. Budapest, Oriold és Társai 41-62.old.
  46. Vermes Katalin: (2013): Terápiás és testi fordulat a fogyasztói kultúrában: a mozgás- és táncterápia kulturális horizontja. Pszichoterápia /22. évfolyam 159-167.
  47. Vermes Katalin (2012): Felpörgött idő és jelen pillanat a posztmodern kultúrában. Imágó Budapest, (23.) évfolyam,  2o12/2. Pszichoanalízis és modern fenomenológia, 47-67.
  48. Vermes Katalin (2012): Vad észlelés. Forráskeresés a fenomenológiában és a posztmodern táncban. Pannonhalmi Szemle 20 (02) 39-52.
  49. Vermes, Katalin and Incze, Adrienne (2012): Psychodynamic Movement and Dance Therapy (PMDT) in Hungary, Body, Movement and Dance in Psychotherapy, An International Journal for Theory, Research and Practice, 7(02) pp. 101-114. URL: http://dx.doi.org/10.1080/17432979.2011.557890
  50. Vermes Katalin (2011): „Intersensory and intersubjective attunement: Philosophical approach to a central element of dance movement psychotherapy”, Body, Movement and Dance in Psychotherapy, An International Journal for Theory, Research and Practice. 6(01), 31 – 42. URL: http://dx.doi.org/10.1080/17432979.2010.533823
  51. Vermes, Katalin (2011): The Corporeal Turn: an Interdisciplinary Reader (Book Review) in: Body, Movement and Dance in Psychotherapy. An International Journal for Theory, Research and Practice. Routledge, London, Taylor and Francis Group, London. ) 6(03), pp. 259–263 URL:  http://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/17432979.2011.557888
  52. Vermes Katalin (2010): A test poézise. A test alkotó folyamatainak fenomenológiája és pszichodinamikus mozgás- és táncterápia gyakorlata. Lélekelemzés. A Magyar Pszichoanalitikus Egyesület folyóirata V/1 71-84. http://www.psychoanalysis.hu/Portals/Psycho/Document/Lelekelemzes/V1.pdf
  53. Vermes Katalin (2008): „A test – saját és idegen határán” Pszichodráma Újság, 2008. tavasz. Különszám a mozgás és táncterápiáról. 115-123.
  54. Vermes Katalin (2006): Időt adó improvizáció. Az időélmény formálódása a mozgásterápiás csoportban Café Bábel Bp. 52.szám 63-70.o.
  55. Vermes Katalin (2006): A test valósága, mint élmény, kép, kapcsolat. Pszichoterápia, december 15.évf. 6.szám 425-431.o.
  56. Katalin Vermes (2019): The cultural responsibility of dance movement therapy: philosophical considerations in: Body, Movement and Dance in Psychotherapy. An International Journal for Theory, Research and Practice. Routledge, London, Taylor and Francis Group, London. ) Volume 14, 2019, Issue 1., pp. 26–40 URL: https://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/17432979.2019.1585389