A pszichoterápia célkitűzése lelki eredetű problémák feltárása és orvoslása, az életminőség és az interperszonális kapcsolódások javítása. A kétszemélyes terápiás elrendezés mellett a csoportos forma a XX. században a két világháború közti időben terjedt el. Számos csoporttípus van, különféle célkitűzésekkel, de a személyes kapcsolódások itt is döntő fontosságúak. A csoportok technikai szempontból lehetnek strukturáltabbak és szabadabb formájúak, vagy a kettő kombinációja, de mindig fontos, hogy a tagok a csoport biztonságos terében szabadon kapcsolódhassanak, és felismerhessék az adaptívabb és kevéssé adaptív kapcsolódási mintázataikat, és megküzdési stratégiáikat, szorongásaik elhárításának sikeresebb és kevésbé sikeres módjait. A csoport általában elég időt biztosít, hogy ezt fokozatosan felismerjék, valamennyit megértsenek ezek hátteréről, és változtatni kezdjenek rajta. A csoporttagok visszajelzést és mintát biztosítanak egymásnak. A csoportterápiák szintje eltérő lehet, használható az önismeret elmélyítésére, és pszichoterápiás célkitűzéssel is. A csoportok intézmények kapcsolati dinamikájának megdolgozásában, illetve csapatépítésben is hatékonyak lehetnek.