Az alábbiakban a mozgás- és táncterápia elméleti hátterét, valamint a módszer hatékonyságát igazoló kutatás eredményeit foglaljuk össze.

Elméleti háttér

A mozgás- és táncterápia elméleti hátterét elsősorban a test és lélek szoros kapcsolatát, az implicit memória jelentőségét igazoló idegtudományi kutatások képezik. A Pszichodinamikus Mozgás- és Táncterápia módszere emellett a pszichoanalitikus elméletek, különösen a modern szelfpszichológiai elméletek ismereteit használja. A tudományos elméletek mellett a mozgás- és táncterápia másik bázisát a modern táncirányzatok és a test természetes tudására és megismerésére építő testtudati rendszerek tapasztalatai nyújtják (Merényi, 2004).

Pszichoanalitikus elméletek

A modern analitikus elméletek szerint későbbi kapcsolataink szempontjából fontos a csecsemőkor: ebben az életkorban számos olyan mintázat rögzül, amelyek később automatikusan befolyásolják viselkedésünket. A szaknyelvben implicit kapcsolati tudásnak nevezzük azokat a berögződéseket, amelyek ebben a szavak előtti életkorban ivódnak belénk és amelyek később is meghatározzák, hogyan működünk kapcsolatainkban.

Stern szerint a csecsemő én-élménye még nagyon különbözik a felnőttétől. A beszélni, szavakban gondolkodni nem képes csecsemők még nem nevük vagy a saját magukról alkotott szóbeli tudás által határozzák meg magukat: számukra az én-élmény inkább testi tapasztalat. Stern preverbális szelférzetnek nevezi ezt az élményt. A preverbális szelférzetek felnőve nem oltódnak ki, csak a szóbeliség miatt háttérbe szorulnak. Hatásuk nem tudatosan, de érvényesül (Stern, 2003).

A mozgás segítségével olyan élményekhez, érzésekhez, emlékekhez is hozzáférhet a résztvevő, amelyek szavakkal nem megfogalmazhatóak. Részben azért, mert ezek tudattalan, elfojtott konfliktusok, részben pedig azért, mert olyan tapasztalatok, amelyek a szavak megtanulása előtti életkorban történtek velünk, akkor rögzültek.

Memóriakutatások

A kutatók szerint memóriánk nem egységes, hanem többféle memóriarendszer együttműködését jelenti. Az egyik, leginkább közismert ilyen rendszer az úgynevezett explicit memória: itt tárolódnak tudatos emlékeink és tárgyi tudásunk is. Egy másik nagy rendszer az ún. implicit memória: itt olyan készségeinket őrizzük, amelyek szavakkal nem vagy csak nehezen megfogalmazhatóak, vagyis elsősorban nem szavak révén „emlékezünk” rájuk, ehelyett sok gyakorlással automatikussá válnak. Ilyenek például a biciklizés, a síelés, a zongorázás. Ezek gyakorlás révén formálhatóak tovább (Simon, 2001).

A kutatások szerint a csecsemők agyában az explicit memória anatómiai rendszerei még nem fejlődtek ki teljesen. Így csecsemőkori élményeinket, vagyis a szülő-gyerek kapcsolat mozgásos és érzelmi oldalát az implicit memória rögzíti. Ez azt jelenti, hogy mindenkinek van egy olyan, a társas kapcsolatokra vonatkozó élménytartománya, amely implicit módon rögzült, nem tudatos, és nem lehet szavakkal elérni, de tapasztalatszerzés, gyakorlás révén átformálható.

Pszichoterápiás változás

A tapasztalatok szerint a pszichoterápiás változás nem egyszeri, nagy felismeréseknek, belátásoknak köszönhető, hanem inkább fokozatos, lassú átíródás révén megy végbe. A mozgásterápia kétféle területen hat: belátás révén segít átgondolni, megérteni, megfogalmazni, hogyan is működünk, és miért úgy. Emellett a szavakkal ki nem fejezhető emlékek, érzések élményszerű átdolgozása, vagyis az implicit tapasztalatok átformálása révén olyan módon is hat, ami a csak szóbeli terápiákból hiányzik. A terápiás változáshoz mindkét megközelítésre szükség van.

A mozgás- és táncterápia elméleti hátteréről bővebben itt olvashat.

Hatékonyságvizsgálatok

A mozgás- és táncterápia hatékonyságát az utóbbi években több mint harminc kutatás és tanulmány vizsgálta. Ezek közül néhány összefoglaló tanulmányt ismertetünk.

Cruz és munkatársai 1998-as összefoglaló tanulmányuk során 13 korábbi kutatást összegeztek, amelyekben összesen majdnem 500 fő vett részt. A szorongás és az önkép javulásának mértéke csaknem megegyezett azzal, amit a kognitív viselkedésterápia hatására történik (a kognitív viselkedésterápia pedig igen jól dokumentáltan csökkenti a szorongást és a depressziót). (Cruz, 1998).

Koch és munkatársai 2013-as összefoglaló tanulmányukban szintén a mozgás- és táncterápia hatásosságát erősítik meg. A kutatók 23 korábbi tanulmány meta-analízisét végezték el. Eredményeik szerint a mozgás és táncterápia alkalmas az életminőség javítására, a depressziós és szorongásos tünetek csökkentésére. Emellett javult a résztvevők szubjektív jólléte és testképe is (Koch, 2013).

A Cochrane adatbázis munkatársai vizsgálták a táncterápia hatásosságát depresszióban. Három megfelelő korábbi tanulmányt találtak, amely szigorú kritériumaik szerint bevonható az összegző vizsgálatba, és ezek alapján nem találták jelentősnek a mozgásterápia hatásosságát depresszióban. Ugyanakkor, amikor az elemzést egy, csak felnőttekből álló alcsoporton végezték el, az adatok a depresszió javulását mutatták. Összességében véleményük szerint további kutatásokat igényel ez a kérdés (Meekums, 2012).

Bradt és munkatársai a táncterápia hatását vizsgálták tumoros betegek körében. A rákot természetesen nem gyógyítja a módszer: a kutatók arra voltak kíváncsiak, javítja-e a páciensek testképét, szubjektív jóllétét és életminőségét. Eredményeik szerint a mozgás- és táncterápia elsősorban a tumoros betegek életminőségét javította (Bradt, 2011).

Összességében az eddigi kutatások az alábbi problémakörökben támogatják vagy tartják ígéretesnek a mozgás és táncterápia hatásosságát:

Hangulatzavarok – depresszió, szorongás, krónikus fáradtság szindróma

Önbizalom, önértékelési zavarok javítása

Testkép javítása

Kapcsolati problémák, készségek javítása, fejlesztése

Empátia növelése segítő szakmában dolgozóknál

Stresszkezelés, stresszcsökkentés

Szülői készségek javítása

Pszichomotoros funkciók javítása egyes neurológiai betegségekben (Parkinson-kór, fibromialgia)

Természetesen kiemelendő, hogy a mozgás- és táncterápia hatásosságának feltétele, hogy a módszerben képzett szakember végezze a terápiát.

A hatékonyságvizsgálatokról bővebben itt olvashat (angolul).

Irodalom

Bradt, J., Goodill, S.W., & Dileo, C. (2011) Dance/movement therapy for improving psychological and physical outcomes in cancer patients. Cochrane Database of Systematic Reviews 2011, Issue 10.

Cruz, R., & Sabers, D. (1998) Dance/movement therapy is more effective than previously reported. The Arts in Psychotherapy: An international journal, 25, 101-104

Koch, S. C., Kunz, T., Kolter, A., Lykou, S., & Cruz, R. (2013). Effects of dance movement therapy and dance on psychological outcomes: A meta-analysis. Arts in Psychotherapy, vol 41, (1), 46-64.

Meekums, B., Karkou, V., & Nelson, E.A. (2012) Dance movement therapy for depression. Cochrane Database of Systematic Reviews 2012, Issue 6.

Merényi M. Mozgás- és táncterápia. Pszichoterápia, 13:1, 4-15, 2004.

Simon M., Tényi T., Trixler M.: Memóriafajták a pszichodinamikus megközelítés tükrében. Pszichoterápia, 10:332-341, 2001.

Stern, D. (2003): A csecsemő személyközi világa. Budapest, Animula.

Stang T.: Kapcsolati munka a mozgás- és táncterápiában* A Magyar Mozgás- és Táncterápiás Egyesület 2003-ban  rendezett „Testtudat-talan” című konferenciáján elhangzott előadás.

 

Összefoglaló tanulmányok a pszichodinamikus mozgás- és táncterápiáról:

 

Merényi Márta (2004). Mozgás- és táncterápia. Pszichoterápia, 13:1, 4-15, http://www.mentalport.hu/a-folyoirat/korabbi-szamok/xiii-evfolyam/2004-februar/merenyi-marta-mozgas-es-tancterapia/

Vermes, Katalin and Incze, Adrienne (2012): Psychodynamic Movement and Dance Therapy (PMDT) in Hungary, Body, Movement and Dance in Psychotherapy, An International Journal for Theory, Research and Practice, 7(02) 101-114 http://dx.doi.org/10.1080/17432979.2011.557890

 

A Magyar Mozgás- és Táncterápiás Egyesület szakemberei által publikált, szakfolyóiratokban, tanulmánykötetekben megjelent szakmai írások a mozgás- és táncterápiáról: (nem teljes lista, 2019. augusztus.)

 

  1. Boros Edit, Kiss Tibor Cece (2019): Testbe zárt fájdalom. Pszichodinamikus mozgás- és táncterápia a tündérhegyi pszichoterápiás rendszerben. Pszichoterápia, 28. évf. 3. szám, 209-221.
  2. Bóta Ildikó (2008) Aki lélegzik, képes táncolni. 12-15. Pszichodráma Újság, 2008. tavasz. Különszám a mozgás és táncterápiáról. 12-15.
  3. Bóta Ildikó (2017): A Bowen technika a babák és gyerekek szemszögéből (kivonat) Gyógyhírek, Heim Pál Gyerekkórház Gyógyászati Lapjának 2017/2018 különszáma, Anyatej Magazin XIV. 63
  4. Bóta Ildikó (2018): Munkacsoportunkról; A segítő szakma dilemmái; Ármin esete -Fontosak az érzelmi visszajelzések; Gréta esete – Két szakember „mérhetetlen”sikere; Lilla esete – A terapeuta a családi rendszer részévé válik; Reni esete- össztánc egy gyerek körül. In: Esettár, Szakemberek a szülőkkel; szerkesztette Dr.Borbély Sjoukje. Budapesti Korai Fejlesztő Köpont.2018 4-7; 8-10; 13-19; 17-20; 20-24.
  5. Campos Jiménez Anna (2008): A test valósága és a fantázia tere a pszichodinamikus mozgás- és táncterápiában. A test valósága és a fantázia tere a pszichodinamikus mozgás- és táncterápiában. Pszichoterápia évfolyam 6. szám; 379-384 o.
  6. Campos Jiménez Anna (2013): Látok, látnak, nem látnak. Tekintet a szó helyén (Közôs panel Adrigán Erzsébettel: Tekintet a szó helyén) Lélekelemzés évfolyam 1. szám
  7. Campos Jiménez Anna (2016): Szenzomotoros és kapcsolati élmények összefonódása a korai lelki fejlődésben. Billenések. Tanulmányok a dinamikus szenzoros integrációs terápia köréből. Szerk: Szvatkó Anna. 63-104.
  8. Endresz Hajna (2008): Ami mozog, az él és fejlődik – mozgás- és táncterápia kiskamaszokkal. In: Serdülő- és gyermekpszichoterápia 2008/3.
  9. Horváth Zsuzsanna (2016): Egy pszichodinamikus mozgás- és táncterápiás alkalom bemutatása halmozottan fogyatékos mozgáskorlátozott fiatalokkal. Gyógypedagógiai Szemle. 2016 – XLIV. évfolyam, 2, 138-142. Budapest.
  10. Horváth Zsuzsanna (2015) A tér mint terápiás erő a mozgás- és táncterápiában. Konferenciakötet. Térátlépések – Antropológiai Konferencia. Veszprém, 2015. március 26.
  11. Horváth Zsuzsanna, Novák Géza Máté (2014): Az épség és alternatívái – Testtudati fókuszok terápiás és színházpedagógiai kontextusokban. Iskolakultúra Folyóirat. július-augusztus. 69-79.
  12. Jarovinszkij Vera, Kiss Tibor Cece (2016): Mozgás és tánc terápiás alkalmazása gyerekeknél. Szvatkó Anna (szerk.): Billenések. Tanulmányok a dinamikus szenzoros integrációs terápia köréből. Budapest, Oriold és tsai. 225-262. o.
  13. Incze Adrienne (2008) A testtudati munka mint a testi kreativitás mozgósítója. Pszichodráma Újság, 2008. tavasz. Különszám a mozgás és táncterápiáról. 40-47.
  14. Kiss Tibor Cece (2008): Acting out a táncterápiában. Pszichoterápia, 17. évf. 4. szám, 250-258. o.
  15. Kiss Tibor Cece (2002): A szenzoros integrációs terápia és holisztikus kiterjesztése, a holisztikus szenzoros balansz. Tudomány és Lélek, 5. évf., 6. szám, 2002. május, pp. 72-97.
  16. Kiss Tibor Cece, Varga Izabella (2007): Beállítódások, tudati állapotok az integrált kifejezés- és táncterápiában, Előadás a Magyar Hipnózis Egyesület 2007-es konferenciáján. Hipno-Info LXX. A Magyar Hipnózis Egyesület tájékoztató kiadványa, 2007. szeptember, 17. évf. 3. szám, 75-92.
  17. Merényi Márta (2004). Mozgás- és táncterápia. Pszichoterápia, 13:1, 4-15, http://www.mentalport.hu/a-folyoirat/korabbi-szamok/xiii-evfolyam/2004-februar/merenyi-marta-mozgas-es-tancterapia/
  18. Merényi Márta (2007): Tudatállapotok jelentősége a pszichodinamikus mozgás- és táncterápiában. Pszichoterápia, 16:4, 2007. augusztus, 235-240., MentalPort Kft.
  19. Merényi Márta (2008): A mozgás- és táncterápiák helye a pszichoterápiák között. A pszichodinamikus mozgás- és táncterápia test-megközelítése. Pszichodráma Újság, 2008. tavasz. Különszám a mozgás és táncterápiáról. 59-67.
  20. Merényi Márta (2010): Az instrukciók születése a pszichodinamikus mozgás- és táncterápiában. Pszichoterápia, évfolyam, 2. szám. 2010. április.
  21. Merényi Márta (2019): A testtudat lehetőségei az analitikus pszichoterápiában.
    Lélekelemzés, 14:2  232-247 o.
  22. Mouchtar Lucia (2008): Áttételi és viszontáttételi jelenségek a pszichodinamikus mozgás- és táncterápiában. Pszichodráma Újság, 2008. tavasz. Különszám a mozgás és táncterápiáról.68-72.
  23. Nagy Márton (2008): A mozgás-táncterápia a tudattalan anyanyelve. Pszichodráma Újság, 2008. tavasz. Különszám a mozgás és táncterápiáról. 73-80.
  24. Páll Orsolya Emese, Kiss Tibor Cece (2011): Az integrált kifejezés- és táncterápiáról. Családterápiás hírmondó 2011/1-2. 79-89
  25. Salz Gabriella, Szili Katalin (2016): Lebegés, mint módszer – testet öltött létmód a trauma túlélésére. Pszichoterápia folyóirat, 25. évfolyam, 3. szám, 2016. augusztus
  26. Salz Gabriella (2016): Body – image – recovery, The effect of therapeutic methods working with more modalities on body image change and trauma recovery, Psychiatria Hungarica, 2016, 31 (4):338-347.
  27. Stang Tünde: Kapcsolati Munka a mozgás- és táncterápiában. Pszichodráma Újság, 20. szám. 81-85.
  28. Szili Katalin (2008): Csoportdinamika a pszichodinamikus mozgás- és táncterápiában. Pszichodráma Újság, 2008. tavasz. Különszám a mozgás és táncterápiáról. 86-92.
  29. Szili Katalin (2010): Az érzet sorsa. Doktori disszertáció. Pécsi Tudományegyetem, Pszichológia Doktori Iskola, Elméleti Pszichoanalízis Program.
  30. Szili Katalin: A szenzualitás útjai. Lélekelemzés. 2010. 5/1: 55-70.
  31. Toronyai Gábor (2010): Szeretet-szövevény – szexualitás, barátság és tiszta szeretet a pszichodinamikus mozgás- és táncterápiás csoportban. Thalassa (21) 2010, 3: 51-88.
  32. Vad Göngyi (2008): Együtt-érzés: táncterápiás lehetőségek az áttételi jelenségek kezelésében. Pszichodráma Újság, 2008. tavasz. Különszám a mozgás és táncterápiáról.93-98.
  33. Varga Izabella, Kiss Tibor Cece (2007): Kreatív mozgásos terápiák egyetemi csoportokban: csoportdinamika, a nonverbális megközelítés jellegzetes élménymintázatai. Személyiséglélektantól az egészségpszichológiáig, Tanulmánygyűjtemény Kulcsár Zsuzsanna tiszteletére. Trefort Kiadó, Budapest.
  34. Varga Izabella (2007): Sérülékenység az integrált kifejezés- és táncterápia megközelítésében, Magyar Pszichodráma Egyesület folyóiratának Különkiadása. Pszichodráma Újság, 20. szám.99-114.
  35. Katalin Vermes (2017): Whose body? The phenomenology of somatic group dynamics. In: Pragmatism Today. The Journal of the Central-European Pragmatist Forum.  Volume 9. Issue 1. Summer. http://www.pragmatismtoday.eu/summer2018/Whose-body-The-phenomenology-of-somatic-groupdynamics-Katalin-Vermes.pdf
  36. Katalin Vermes (2017): ‘Intersensory and intersubjective attunement: Philosophical approach to a central element of dance movement psychotherapy’ 42. In: Expressive Therapies. Volume 3. Major Themes in Mental Health. Nicholas Mazza, Routledge, 39-50.
  37. Katalin Vermes (2017): Insides and outsides. Interdisciplinary perspectives on animate nature, Body, Movement and Dance in Psychotherapy, 04 (12) 295-299. http://dx.doi.org/10.1080/17432979.2017.1347106
  38. Vermes Katalin (2016): A testi kifejezés rétegei: fenomenológiai és pszichoanalitikus reflexiók. Kellék. Filozófiai Folyóirat. Pszichoanalízis és filozófia 55. szám 195-216.old. Kolozsvár. https://dbh.nsd.uib.no/publiseringskanaler/erihplus/periodical/info.action;jsessionid=I09ynrc90RVy2sVzAoccU0Ft.undefined?id=483190
  39. Vermes Katalin (2016): A „közös érzék”: multimodalitás és interszubjektivitás filozófiai összefüggése. In: Billenések. Tanulmányok a dinamikus szenzoros integrációs terápia köréből. Szerk: Szvatkó Anna. Budapest, Oriold és Társai 41-62.old.
  40. Vermes Katalin: (2013): Terápiás és testi fordulat a fogyasztói kultúrában: a mozgás- és táncterápia kulturális horizontja. Pszichoterápia /22. évfolyam 159-167.
  41. Vermes Katalin (2012): Felpörgött idő és jelen pillanat a posztmodern kultúrában. Imágó Budapest, (23.) évfolyam,  2o12/2. Pszichoanalízis és modern fenomenológia, 47-67.
  42. Vermes Katalin (2012): Vad észlelés. Forráskeresés a fenomenológiában és a posztmodern táncban. Pannonhalmi Szemle 20 (02) 39-52.
  43. Vermes, Katalin and Incze, Adrienne (2012): Psychodynamic Movement and Dance Therapy (PMDT) in Hungary, Body, Movement and Dance in Psychotherapy, An International Journal for Theory, Research and Practice, 7(02) pp. 101-114. URL: http://dx.doi.org/10.1080/17432979.2011.557890
  44. Vermes Katalin (2011): „Intersensory and intersubjective attunement: Philosophical approach to a central element of dance movement psychotherapy”, Body, Movement and Dance in Psychotherapy, An International Journal for Theory, Research and Practice. 6(01), 31 – 42. URL: http://dx.doi.org/10.1080/17432979.2010.533823
  45. Vermes, Katalin (2011): The Corporean Turn: an Interdisciplinary Reader (Book Review) in: Body, Movement and Dance in Psychotherapy. An International Journal for Theory, Research and Practice. Routledge, London, Taylor and Francis Group, London. ) 6(03), pp. 259–263 URL:  http://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/17432979.2011.557888
  46. Vermes Katalin (2010): A test poézise. A test alkotó folyamatainak fenomenológiája és pszichodinamikus mozgás- és táncterápia gyakorlata. Lélekelemzés. A Magyar Pszichoanalitikus Egyesület folyóirata V/1 71-84. http://www.psychoanalysis.hu/Portals/Psycho/Document/Lelekelemzes/V1.pdf
  47. Vermes Katalin (2008): „A test – saját és idegen határán” Pszichodráma Újság, 2008. tavasz. Különszám a mozgás és táncterápiáról. 115-123.
  48. Vermes Katalin (2006): Időt adó improvizáció. Az időélmény formálódása a mozgásterápiás csoportban Café Bábel Bp. 52.szám 63-70.o.
  49. Vermes Katalin (2006): A test valósága, mint élmény, kép, kapcsolat. Pszichoterápia, december 15.évf. 6.szám 425-431.o.
  50. Katalin Vermes (2019): The cultural responsibility of dance movement therapy: philosophical considerations in: Body, Movement and Dance in Psychotherapy. An International Journal for Theory, Research and Practice. Routledge, London, Taylor and Francis Group, London. ) Volume 14, 2019, Issue 1., pp. 26–40 URL: https://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/17432979.2019.1585389