Wilfried Gürtler

„Szabaddá táncolom a lelkemet”
(egy táncterápiás páciens)

A Pszichoterápia folyóirat alábbi számában megjelent cikk:
Pszichoterápia VIII. évf. 1999. március 133-135. o.
Megjegyzés: a cikkben bemutatott képzési rend 1999-es németországi és magyarországi állapotokat tükröz.

Wilfried Gürtler, diplomás pszichológus, Kifejezés- család- és hipnoterapeuta, pszichoterapeuta, a müncheni Centrum für Integrale Therapie und Integrale Tanz- und Ausdruckstherapie – CITA (Integrált Terápiás és Integrált Tánc- és Kifejezésterápiás Központ) igazgatója

Az integrált tánc- és kifejezésterápia fogalma és története

A tánc talán a legtermészetesebb és leginkább ösztönös a művészetek között. Alapját a térben szerveződő mozgások, mozgásminták képezik, amely természetes képessége minden élőlénynek. Testünk valamilyen módon mindig , mindenkor kifejezi önmagát: ide tartozik testünk mozgásain kívül be- és kilégzésünk ritmusa, szerveink ritmusa és zajai, hangunk megnyilvánulásai, érzéseink testi megnyilvánulása.
A táncterápia a tánc fogalmát ebben a szélesebb értelmében használja, mely tágabb, mint a tánc hétköznapi értelméhez leginkább kötődő zenére történő megkoreografált mozgássor.
A test-kifejezés, a mozgás, a tánc a világgal való kommunikációnk elemi, és ugyanakkor a legszemélyesebb módja. Kifejező mozgásában, a térben levő útjának alakításában, a táncban minden test saját, egyéni, eredeti nyelvén beszél.
Az emberiség kezdetei óta kíséri, támogatja és gyógyítja az emberek életét a tánc, tánc-rituálé, táncdráma. Ilyenek például a termékenység-táncok, születési rituálék, férfiasság-táncok, a vadászatot segítő táncok, az évszakok táncai, szerelmi megnyerés rituáléi, gyógyító kultuszok és halotti táncok, az isteneknek való eskütétel táncai, és az istenek kiengesztelésének táncai, harci és béketáncok.
Napjainkban a középpontjából és harmóniájából kiesett embernek nagyobb szüksége van a táncban való autentikus önkifejezésre, elemi és személyes mozdulataira, mint valaha. Tánc közben az ember önmagát élőnek és egésznek éli meg , túl a mozdulatlanság, a hasadtság, és az önmagától való elválasztottság illúzióján. A táncban való önkifejezés segítségével felismerhetjük és felülvizsgálhatjuk az automatizmusokat, mintákat, a már nem tudatos mozgásalapokat, tartásokat, rituálékat és mítoszokat.
Az érzelmek katartikus ereje, a gondolatok irányító hatása és a fantázia, képzelet, kreativitás, álmok és víziók alapvető iránymutatása mellett végre a testet is el kellene fogadnunk a maga intelligenciájával és bölcsességével. Hiszen a babiloni nyelvzavar előtti időből, amely az embereket néha egymástól, az állatvilágtól és a növényvilágtól elválasztja, rendelkezésünkre áll a test közös és mindannyiunk számára érthető nyelve.
A pszichoanalitikus Wilhelm Reich és Ferenczi Sándor megpróbálta integrálni a testet a maga szenvedéstörténetével a pszichológiai-pszichiátriai terápiás szemléletmódokba, de a testtel való munka mindmáig háttérbe szorul a verbalitás mellett. (Az “integrált terápia” terminus mindamellett azt jelzi, hogy az integrált táncterápia a tánc hangsúlya mellett más terápiás technikákat és elméleteket is ötvöz, oly módon, hogy az egész több legyen, mint a részek összessége: mélylélektani alapú kifejező-, mozgás- , kreatív-, hang- és egyéb művészetterápiákat, hipno- és transzterápás, prenatális, regresszív, beszédterápiás, viselkedésterápiás, és szociálterápiás elemeket is tartalmaz.)
Az ötvenes években kezdtek dolgozni a páciensekkel az első táncosok Európa és Amerika pszichiátriai klinikáin, és ma már számos különböző elméleti és módszertani irányzat kiképzőközpontjait találjuk világszerte.
Az 1975 óta fejlődő Integrált tánc- és kifejezésterápia (IKT, Integrale Tanz- und Ausdruckstherapie – ITA) amely 1982-ben vált bejegyzett módszerré, a svájci Trudi Schoop kreatív, kísérletező és humanista irányzatából származik. Trudi Schoop volt az első nő, aki az Egyesült Államokban (1942 óta) hospitalizált pszichotikusokkal dolgozott pszichiátriai osztályokon. Ambuláns és hospitalizált páciensekkel való saját klinikai tapasztalataim alapján differenciáltam és továbbfejlesztettem Trudi SCHOOP módszerét, így jött létre az integrált tánc- és kifejezésterápia, mely integrálja a különböző felismeréseket és kutatási eredményeket az olyan területekről, mint a kreatív terápia, gestalt- és transzpszichológia, neurolingvisztikai programozás (NLP), neuropszichológia, életkoncepció-tréning, fixed-role-terapy (megragadt szerep terápia), Feldenkrais, a japán butó tánc, táncszínház és táncdráma.
Manapság főleg a kineziológia (az energia mozgásfolyamának tudománya) és a transz–táncok (módosult tudatállapotok katartikus és „transz-formatív” hatása) használata gyakorol befolyást.

Az integrált tánc- és kifejezésterápia koncepciója

Az integrált tánc- és kifejezésterápia a következő alapelveken alapul:
– a test mindig beszél, mindig kifejezi önmagát (Az IKT számára ezért minden páciens kifejező táncos. A táncterápia felhasználja azt, hogy az emberi kifejező mozgás felszabadító és gyógyító erejével bír.)
– a test mindig az igazat mondja – a megfigyelő interpretálja
– a test midig mozog – akkor is, ha a mozgás kívülről nem mindig látható
– a tánc egy koreografikus mozgásminta, mely az impulzusok káoszát rendezi
– magában a sebben, és annak autentikus nyelvezetében rejlik a gyógyulás lehetősége (Így az IKT-terapeuták, az emberi önkifejezést, mozgást, élettáncot a folyamat résztvevőjeként és a táncossal együtt érezve kísérik. Csak ha készek vagyunk a betegséget egy olyan lehetőségnek tekinteni, amely hozzásegít minket ahhoz, hogy ráeszméljünk az ember és az emberiség számára igazán lényeges dolgokra, akkor tudjuk konstruktívan kérdezni, alakítani és élettörténetileg feleslegessé tenni a betegséget.)
– minden tünet egy konstruktív, élettörténetileg valamilyen szempontból hasznos és megérthető megküzdési stratégia része (Az IKT a betegséget útként fogja fel, amelyre azért tér rá az ember, hogy önmagát egészként megtartsa, és az egész-ség (vagyis önmagunktól nem elválasztva lenni) szélesebb lehetőségét élhesse meg, és talán integrálhassa mindennapi életébe. Ehhez a jobb életminőséghez vezető úthoz hozzá tartoznak a háttérben meghúzódó árnyékok is, a már megélt, és az eddig még nem megélt élet lehetetlenségei, kérdésességei, ellentmondásai és paradoxonjai.)
– minden ember potenciális életművész, csak a forrásokat kell megtalálni, és a mindenkiben rejlő lehetőségeket fejleszteni lehet (Vonatkoztatási pont az ember. Az IKT mindenek előtt az egész embert tekinti, akit aktív önalakításra, saját magáért való felelősségvállalásra, önmotiválásra és öngyógyításra hív ki.)
A táncterápia nagyon jól használható az olyan emberekkel való munkára, akik korai traumák, miatt szenvednek, erős énvédő mechanizmusokkal rendelkeznek, vagy akiknek a tünetegyüttese a verbalizálást megnehezíti. Az olyan autisztikus, pszichotikus vagy legyengült immunrendszerű betegeknél, akiknél az érzelmek „befagytak” a táncterápia különösen hasznos, mert a táncban az érzelmek mozgásban lévő energiaként könnyebben kifejeződnek.

Az IKT-képzés rendje

1986 óta a müncheni CITA (Integrált Terápiás és Integrált Tánc- és Kifejezésterápiás Központ) keretein belül több, mint 250 táncterapeuta képződött ki, akik a képesítés megszerzése után nagyrészt pszichoszomatikus, belgyógyászati és pszichiátriai klinikákon dolgoznak, de az integrált tánc- és kifejezésterápiát ma már nemcsak betegek veszik igénybe, hanem olyan emberek is, akik javítani szeretnének életük minőségén.

A Németországban és Ausztriában folyó képzés öt szakaszból áll, melybe beletartozik egy külső állami vizsga a pszichiátriai-pszichoterápiás tudásról, a diplomafolyamat, a diplomamunka és a gyakorlati szupervíziós időszak is.

A képzés öt szakasza

1. Az IKT-val való pedagógiai, folyamatorientált és pszichoterápiás munka alapjai; belépő vizsga (254 tanegység)
2. élettörténeti-terápiás folyamat, az élettörténetből adódó „fejlődési feladatok”; élettörténeti teszt (310 tanegység)
3. Az IKT-val való élettörténeti munka módszerei, médiái, folyamatai, elmélete; gyakorlat és vizsga (310 tanegység)
4. Intézményi, klinikai és pszichiátriai IKT mint önálló terápiás módszer; graduáló vizsga. (310 tanegység)
5. Diplomafolyamat, az IKT-gyakorlat szupervíziója, diplomamunka. (210 tanegység)

A képzést a német munkaügyi hivatal részben finanszírozza.

A magyarországi képzés

Az integrált tánc- és kifejezésterápia 1995-ben mutatkozott be először Magyarországon egy kurzus keretében a budapesti Balettintézetben. Ezt követték a pécsi és kaposvári kurzusok, később egy demonstráció a Magyarországon megrendezett Eurohypnosis kongresszuson, valamint Lillafüreden, a Magyar Pszichiátriai Társaság találkozóján.

1997-ben 24-en kezdték az első, három szakaszból álló táncterápiás képzést Budapesten. Ezt követte a második évfolyam indulása 1998-ban. Az IKT képzésre jellemző, hogy struktúrája a kiképző és a résztvevők kölcsönös egymásra hatásával alakul. Így a németországihoz képest a magyar képzés is módosult, pl. rövidített (3 éves) vizsgarenddel működik. Pillanatnyilag vita folyik a tekintetben, hogy mennyiben igazítsuk a képzést a közép-európai standardizált kvalifikációs folyamatokhoz, szem előtt tartva a magyar táncterapeuták későbbi szabad mozgásának lehetőségét az Európai Unióban.

A képzés segítésére 1997-ben alapítvány alakult (IKMA – Integrált Kifejezés- és Mozgásterápiás Alapítvány.) Az alapítvány céljai között szerepel a fontos szakirodalmak magyarra fordítása (pl. Trudi Schoop könyve), közös fórum kialakítása a művészi és kreatív terápiák számára, valamint a szakmával és a határterületekkel való kapcsolattartás segítése.

Wilfried Gürtler (1950-2003)

A Müncheni CITA Központ
CITA, D-81373 München, Ötztalerstr.1b
tel: 0049/89/471780 fax: 0049/89/471789
Internet: www.cita.de, Email: info@cita.de

IKT Központ – Integrált Kifejezés- és Táncterápiás Központ
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 17.
tel: 1/3180141, 20/3176964
Internet: www.tancterapia.com, Email: info@tancterapia.com