Mi az integrált kifejezés- és táncterápia (IKT)?

Az integrált kifejezés- és táncterápia (IKT) egy mozgásos hangsúlyú, valamint további kifejezés-művészetekkel (rajz, festés, agyagozás, hangszerek, saját hang, mesék, versírás, terápiás táncszínház stb.) dolgozó egyéni és csoport-pszichoterápiás megközelítés. Ebből a szempontból a kifejezésművészetek-terápia (expressive arts therapy) nemzetközi irányzatához tartozik, kiemelt hangsúlyt helyezve a mozgásra, táncra és testi élményekre.

A módszer Németországból származik, Wilfried Gürtler (1950-2003), müncheni pszichológus, táncterapeuta fejlesztette ki az 1980-as években. Képzőcsoportok létrejöttek már a 80-as évek végétől több helyütt Európában, Németország több városában, Ausztriában, Olaszországban és 1997 óta – még Gürtler kezdeményezésére – Magyarországon is.

Az IKT módszerét – az alapító Wilfried Gürtler 2003-ban bekövetkezett halálát követően – tanítványai oktatják és fejlesztik tovább. A képzés intézményes háttere hazánkban az Integrált Kifejezés- és Táncterápiás Központ (IKT Központ). A németországi CITA (www.cita.de) és a magyarországi IKT Központ (www.tancterapia.com) szakmai kapcsolatot tart fenn egymással.

A kifejezés- és táncterápiáról

A kifejezés, a mozgás és a tánc a legősibb gyógyító művészetek közé tartoznak, melyek jótékony, felszabadító és integráló hatását mindig is, minden kultúrában kiaknázták. Tapasztalataink szerint azonban korunkban – és kultúrkörünkben – egyre több, kifejezésében és mozgásában gátolt embernek van szüksége az önkifejezés élményének előrevivő és terápiás hatására. Elsősorban táncosnők és a táncért lelkesedő terapeuták voltak azok, akik az 1920-as évektől kezdve a kifejező tánc terápiás hatását kutatni és alkalmazni kezdték. (Isadora Duncan, Martha Graham, Marian Chase, Mary Wigman, Dienes Valéria, Mary Whitehouse, Trudi Schoop stb.) A különböző kifejezésművészeteket ötvözve alkalmazó megközelítések az 1970-es években indultak fejlődésnek (Natalie Rogers, Anna Halprin, Daria Halprin Khaligeri, Shaun McNiff, Paolo Knill, Norma Canner stb.)

A taglejtések, a testtartás és a mozgás tükrözi azt, hogy hogyan észleljük saját magunkat: milyen erők dolgoznak bennünk, hogy érezzük magunkat, és hogyan „ölt testet” bennünk élettörténetünk. A testtartás és a mozgás arra is alkalmas, hogy tudatosítsuk, hogyan éljük meg és hogyan alakítjuk kapcsolatainkat a többi emberrel és környezetünkkel. Minden lelki történés leképeződik a testben, s a testi történések hatnak lelki, mentális élményeinkre: az izomfeszülés, a görcs, a légzés elakadása, a viselkedés játékterének beszűkülése a test-lélek kölcsönhatás megjelenésének színterei lehetnek.

A módszer elnevezésében az ’INTEGRÁLT’ utal a különböző elméletekből táplálkozó szemlélet, a kifejezésművészetek és terápiás technikák integrált, szervesen egymásba fonódó használatára, mely által egy egységes új egész, egy új módszer jön létre. De az integráltság az IKT-ban nem csak a szemléletmódban és munkamódszerben van jelen, hanem abban is, hogy az emberre (legyen szó akár a kliensről, akár a terapeutáról) holisztikusan tekint, test – lélek – szellem dinamikus egységeként fogja fel.

Emberi létünk egyik alapjelensége a KIFEJEZÉS, a megmutatkozás, megnyilvánulás iránti vágyunk, úgy, hogy ennek odaszentelődő, figyelő, értő, tükröző tanúi legyenek. Hogy azok lehessünk, akik valójában vagyunk, hogy autentikus lényünket megélhessük és felvállalhassuk. Az IKT szemlélete szerint testünk mindig, mindenkor kifejezi önmagát, be- és kilégzésünk, szerveink ritmusa és zaja, hangunk, érzéseink testi szintű megjelenése is egyfajta önkifejezés. A taglejtések, a testtartás és a testmozgás kifejezi mindenkori lelkiállapotunkat, ugyanakkor mozgásunk visszahat érzelmeinkre, segítségével befolyásolhatjuk hangulatunkat. De nem csak a mozgást, hanem a változatos művészeti technikákat (saját hangunk, ritmushangszerek használata, festés, kollázs-készítés, agyagozás, versírás stb.) is felhasználhatjuk arra, hogy a résztvevők, kihelyezve a belső tartalmakat, kifejezhessék magukat, és ezekre ránézve, jobban megértsék a bennük zajló folyamatokat.

A megmutatkozásnak pedig fontos eleme, hogy jelen legyen az értékeléstől mentes befogadó fél is, a tanú, aki elfogadó figyelmével, jelenlétével hitelesíti, megerősíti a kifejezett élményminőséget – ezt a szerepet töltik be a csoportvezetők, terapeuták, valamint a csoporttagok is egymás számára. Mindezek által, és az egymás empatikus elfogadásán alapuló egymásnak adott visszajelzések által a csoporttagok tudatosabbá válnak önmaguk megismerésében, és a saját igényeik, érzelmeik adekvát kifejezésében. A résztvevő a kifejezett tartalmakat megvizsgálhatja: felismerheti és felülvizsgálhatja saját automatizmusait, nem tudatos reakcióit, mozgásait, gondolkodás-mintáit, kognitív sémáit. Eldöntheti, hogy melyik világnézet, melyik valóság terjeszti ki választási szabadságát, élménylehetőségeit.

„Ezért a kifejezés mindig a magunkra eszmélést, önmaguk felismerését, integrálását és újraalkotását is jelenti, amennyiben megéljük saját mozgásra és változásra irányuló képességünket. A kifejezett, kívülre helyezett részünk sajátunkként, önmagunk részeként való felismerése és integrálása az első lépés az Egész-ség felé. Így lesz a kifejezés és a mozgás az önismereten keresztül az Egész-ség, a teljessé válás útja.” (Wilfried Gürtler)

Az IKT a TÁNC fogalmát tágabb, ’önkifejező mozgás’ értelemben használja, és ezáltal azt vallja, hogy minden élőlény tud táncolni, mint a falevél a fán, a madárraj a levegőben, a baba az anyaméhben. A résztvevőknek tehát semmilyen táncos vagy mozgásos képzettségre, tánctudásra nincs szükségük, sőt, akik képzett táncosként érkeznek, azoknál inkább a belülről fakadó, autentikus mozgások megtalálását bátorítja.

A mozgás és a tánc pszichoterápiás és gyógyító használata azon az ősi – és újonnan felismert – tudáson alapszik, hogy test és elme szétválaszthatatlan egységet alkot. Alapja, hogy a test minden mozgása és megnyilvánulása belső érzelmi állapotokat tükröz, és a mozgás vagy a viselkedés belülről érlelt alakulása az egészséget és a növekedést elősegítő változásokhoz vezethet a pszichében. A mozgáson keresztül történő kutatás intuitív működésmódot feltételez, a tánc során a kérdést nem az elme teszi fel, hanem a test. Az elme nem annyira cselekvő, mint inkább megfigyelő, befogadó, tanú. Mind a kutatás folyamata, mind a kapott válasz konkrét és szimbolikus egyszerre, ezáltal több szinten (testi – lelki –szellemi – spirituális) mozgósíthatja a résztvevőt.

TERÁPIA alatt elsősorban pszichoterápiát értünk. Az IKT szemléletmódja alapján a humanisztikus terápiák közé sorolható, és egyben rendszerszemléletű is. Működésmódjának legfontosabb jellemzője, hogy folyamat-orientált, vagyis nagy hangsúlyt fektet a törésmentes átmenetekre, legyen szó akár a testhelyzetekben, akár a tudatállapotokban, akár a csoportfolyamat dinamikájában történő váltásokról, eszköztára alapján pedig alapvetően az akció-orientáltterápiákközé tartozik. Az akció-orientált terápiák olyan közeget biztosítanak, amelyben a résztvevő verbális és pszichomotoros módszerek kombinációja által kutathatja az érzelmeit. Ide tartoznak például a kreatív művészetterápiák, (tánc, dráma, zene, festészet, vers stb.), a pszichodráma, a Gestalt-terápia, a dinamikus szenzoros integrációs terápia.

Eredetileg minden kultúrában, és minden gyermeknél összetartoznak a kifejezés-formák, a kifejezés-művészetek. Az integrált kifejezés- és táncterápiában ezért a mozgáson és táncon kívül az éneklés, a zenélés, a képi megformálás (rajz, festés, agyagozás, gipszmaszk stb.), a változatos önkifejezés mind eszközül szolgálnak az önismeret elmélyítésére, a személyes problémák leküzdésére, az életkrízisek megoldására, a betegségek gyógyítására.

Az IKT egy humanisztikus, rendszerszemléletű és tapasztalati alapon működő módszer, mely a kapcsolat megtartó ereje által az „itt és most”-ban megszülető élmények gyógyító hatására épít.
( Az ismertető Páll Orsolya 2010-es munkája felhasználásával készült)

Az Integrált Kifejezés- és Táncterápiáról bővebben olvashat az IKTE Egyesület honlapján: www.tancterapia.com