Gyermektáncterápia

A gyermektáncterápiás foglalkozások célja a gyermekek pszichés támogatása és segítése. Ez megvalósulhat lelki nehézségekkel küzdő gyermekek gyógyítását célzó terápiás munkában, illetve lelkileg egészséges gyermekek személyiségfejlődését segítő csoportfolyamatban.

A táncterápiás csoportfolyamat során a mozgásos gyakorlatokat, a játékokat, a táncot és beszélgetést eszközként használjuk. A terápiás közeg létrejöttét segíti a kislétszám, az elfogadó, megtartó, biztonságos légkör, a vezetők testi- lelki elérhetősége, és az, hogy a csoportban alkalomról alkalomra ugyanazok a gyermekek találkoznak. A csoportterápia egy „gyakorló terepként” működik, ahol a gyermekek új viselkedési mintázatokat próbálhatnak ki, azonnal érzékelhető visszajelzéseket kaphatnak egymástól és a vezetőktől, mindezeket beépíthetik személyégük működésébe. Az új és működőképesebb viselkedési minták, megküzdési stratégiák fokozatosan átszivároghatnak a résztvevők életének különböző színtereibe, mely hozzájárul a hétköznapi életben való boldogulásukhoz. A gyerekkorban szerzett tapasztalatok könnyebben beépülnek aktívan alakuló személyiségükbe, mivel lelki struktúrájuk és működésmódjuk még nem szilárdult meg. Ezért a táncterápiás folyamatban szerzett tapasztalatok erős korrekciós lehetőséget hordoznak magukban.

A gyerek mozgás- és táncterápia folyamata elősegítheti, hogy:

a gyerekek a különböző életeseményeiket könnyebben feldolgozzák,

testtudatosságuk fejlődjön,

képesek legyenek saját érzelmeik lekövetésére, kifejezésére, és indulataik szabályozására,

önmagukkal és másokkal szemben elfogadóbbá, empatikusabbá váljanak,

verbális és nonverbális kommunikációs valamint kapcsolatteremtési készségük gazdagodjon,

a gyerekek könnyebben tudjanak beilleszkedni közösségeikbe,

szorongásuk csökkenjen,

bizalmuk és önbizalmuk erősödjön,

kreativitásuk és önkifejezésük kibontakozzon.

A gyermek tánc- és mozgásterápia alapszemlélete megegyezik a felnőtt tánc- és mozgásterápiáéval (lsd. http://mozgasterapia.net/a-pszichodinamikus-mozgas-es-tancterapia-pdmtt/).

Módszertanában pedig a gyermekek életkori sajátosságaihoztancterapia-10-400 igazodik, ezáltal sokkal játékosabb, a mese és a fantázia szerepe hangsúlyosabb, az alkalmak strukturáltabbak, a gyakorlatok és maga a folyamat is rövidebb (általában egy tanév). A beszélgető kör élménymegosztásait segítik a vezetők által felkínált mélyítő kérdések is.

A gyermekek lelki állapota szoros kapcsolatban áll a családi dinamikával, ezért a gyerekekkel való terápiás munka részét képezi a szülőkkel való rendszeres konzultáció. A szülő-gyermek kapcsolatának minőségét, működését segíthetik a kifejezetten szülő-gyerek táncterápiás csoportok is, ahol a szülő a gyermekével közösen vesz részt a mozgásos folyamatban.

A tematika igazodik az egyéni szükségletekhez, a csoportban bontakozó dinamikához, úgy ahogyan a keretek is a célcsoporthoz és a különböző alkalmazási területekhez (pl. egészségügyi intézmény, pedagógiai szakszolgálat, óvoda, iskola, kulturális központ, gyermekotthon, testi- értelmi sérültek…).

A gyermek mozgás- és táncterápiás foglalkozások a fentebb említett terápiás hatások mellett nagy élményt nyújtanak a gyerekeknek, hiszen oldott és megtartott közegben, testi-lelki valójukkal élhetik át a felszabadultságot, a kísérletezés örömét, a magukra és egymásra hangolódást.